- Szia. Bocs. Elkéstem.
- Csak egy kicsit. Nem számít.
- Eltévedtem, olyan egyformák itt az utcák.
- Azt hittem, erre laksz.
- Erre, igen.
- És el szoktál tévedni?
- Csak, ha sietek.
- És most siettél?
- Igen. Vagyis, nem… Csak megszólított útközben egy virágárus néni, és összezavart. Tudod, GPS, újratervez...
- Ez helyes. Látom, vettél tőle virágot azért.
- Igen, ez volt az utolsó szál piros gerberája, és ment volna már haza, indult a vonata, egy százasért ideadta. A zöldet, meg a celofánt kidobtam. Szép, csak eltört a szára, látod?
- Mi legyen vele?
- Tűzzük a zakódra?
- Örülök, hogy végre levehettem a zakót.
- Ajándékozzuk oda valakinek!
- Jó. Add ide, és én odaajándékozom neked, amúgy is a férfinak illik virágot hozni.
- Szerintem te nem nagyon foglalkozol azzal, hogy mi illik és mi nem. Vagy tévedek?
- Tűzzük a te kabátodra!
- Inkább ne! Olyan lenne, mintha szíven lőttek volna.
- Szíven lőni egy gerberával? Nyugi, azt túlélhető.
- Nem biztos, majd meglátjuk. Bort kérek.
- Rendelek, ha leülsz végre.
- Jé, tényleg, miért ácsorgunk?
- Nem tudom… Inkább kérjünk egy vodkát.
- Benne vagyok! Rágyújtunk?
- Leszoktam. De veled, persze.
***
- Szia, hát hol voltál?
- Vártál?
- Vártalak.
- Nagyon?
- Gyere ide… Nem félsz?
- Kellene?
- Mondd a jelszót…
- Jelszó.
- Édes… Végre.
- Eltévedtem.
- Már megint? Nem hiszem el! A szomszédban laksz.
- Siettem.
- Siettél?
- Szaladtam. És elnéztem az utcát.
- Nagyon finom a szád.
- Cigiztem, bocs.
- Én is, bocs.
- Kit érdekel… Nem ciki?
- Mi? A cigi?
- A csók! Nem vagyunk öregek ehhez?
- A csókolózáshoz?
- A csókolózáshoz az utcán fényes nappal munkaidőben… és hol a kezed, tttte!
- Huszonötnek nézel ki ebben a ruhában.
- Hahaha.
- Gyönyörű szép vagy. Érted? Gyönyörű szép.
- Biztos eszünk?
- Nem biztos. Sőt biztos nem.
- Lépjünk le.
- Nyomás!
- ….
- ….
- Most miért nem jössz? Hé…Hahó… Mit vigyorogsz?
- …
***
- Bocs, késtem.
- Igen, késtél. De megszoktam.
- Eltévedtem.
- Gondoltam.
- Rohantam, és rossz kijáraton jöttem fel az aluljáróból, de sokáig nem tűnt fel, hogy a másik irányba kéne mennem, és már majdnem az Astoriánál…
- Nem számít. Kérsz valamit inni? Rendeljek?
- Te mit iszol?
- Vizet.
- Fázom, jól esne valami rövid.
- Én nem kérek, van még egy tárgyalásom ma.
- Jó, akkor én se kérek.
- Van egy cigid?
- Nincs, leszoktam.
- Én is különben.
- Elhoztad?
- Ja, igen, persze, majdnem elfelejtettem, pedig ezért találkoztunk.
- Ühüm.
- Tessék.
- …
- …
- …
- Egyébként jól vagy?
- Egyébként igen. Te is?
- Minden oké, persze. Sok a munka.
- Nálunk is. Megyünk? Sietnem kell.
- Menjünk persze. Nekem is dolgom van. Fizetek.
- Hát szia. Örülök, hogy láttalak.
- Puszi, szia! Ez egy új kabát, ugye?
- Aha.
- Tetszik. Jól áll. Jópofa ez a piros izé az elején.
- Nem virág.
